2013. december 1., vasárnap

előkészítési tevékenység - helyszíni bejárás

Az építkezés megkezdése előtt számos szervezési feladatot kell megoldani. A helyszíni bejárásra az előkésztés folyamán kerül sor.A tervező hívja össze az érintett személyeket az építkezés helyszínére, az organizációs tervek, valamint a teljes kiviteli tervdokumentáció elkésztéséhez szükséges adatok véglegesítésére. A helyszíni bejárásra meg kell hívni a kivitelezőn és a beruházón kívül az építési munka során érdekelt hatóságok, közművállalatok, esetleg egyéb érintett vállalatok képviselőit is. A helyszíni bejárást a tervező, vagy a kivitelező távolléte esetén meg kell ismételni. A helyszíni bejárásról jegyzőkönyv készül, amelynek alapján készíti el a tervező a kiviteli tervdokumentáelót.

2013. október 26., szombat

organizációs tevékenység

Minden nagyobb jelentőségű építési-szerelési munkát organizációs (szervezési) tervezés előz meg. Az organizációs tervezés célja és feladata megteremteni az építési-szerelési munkák elvégzésének összes feltételét. Az organizációs tervek tartalmazzák az építési terület terep-, talaj- és talajvízviszonyait, a szállítási-, rakodási-, közlekedési-, valamint a víz-, csatorna- és energiaadottságokat, az építő és technológiai anyagok helyszükségletét, segédüzemek, gépek elhelyezését, ideiglenes és végleges építmények (egészségügyi, szociális, kulturális célú építmények, szállások, irodák, stb.) telepítését, ütemterveket (munkamenetterv, munkaerőterv, anyagszükségleti terv, gépszükségleti terv, szállítási terv, stb.), kiviteli részletterveket (ácstelep, vastelep, betonüzem terve, dúcolási, állványozási terv, stb.), általános metszetet az építményről, organizációs költségvetést, stb. Az organizációs terveket a tervező készíti el a beruházóval, hatóságokkal, közművállalatokkal (víz, csatorna, gáz, elektromos áram) és a kivitelezővel egyeztetve.

2013. szeptember 8., vasárnap

a kivitelezésben résztvevő személyek - szakhatóság

Az építési folyamatot megfelelő végzettséggel rendelkező műszaki ellenőrnek kell rendszeresen vizsgálnia. Az építés utolsó fázisa a különböző szakhatóságok által végzett ellenőrzés (pl. gázművek, stb.), illetve a műszaki átadás. Az épületet a használatbavételi engedéllyel lehet az adott funkcióval elfoglalni.

2013. augusztus 12., hétfő

a kivitelezésben résztvevő személyek - kivitelező

A terveket a szakhatóságok ellenőrzik és megfelelés esetén engedélyezik. Ezt követően kezdődik a kivitelezés, amelyet általában egy generálkivitelező vállalat végez. A munkák egy részét, amelyre a generálkivitelező nincs például berendezkedve, vagy létszámhiány miatt nem tudja elvégezni, rendszerint alvállalkozók vállalják el. Kivitelezőnek nevezzük azt a magántársaságot, magánszemélyt, szövetkezetet, kisiparost, stb. amely a tervekben foglalt építési-szerelési munkát elvégzi. A kivitelezőt gyakran vállalkozó nak nevezzük.

2013. július 14., vasárnap

a kivitelezésben résztvevő személyek - beruházó

A folyamat során a tervező rendszeresen konzultál a beruházóval, aki tulajdonképpen építteti az épületet. A beruházó lehet magánszemély (pl. családi ház esetén), építési vállalkozó, pénzintézet (pl. társasház) és lehet az állam is (pl. autópályák). A beruházó a munkát megtervezteti és a tervekben foglaltak végrehajtását ellenőrzi, az elkészült építményt üzemelteti vagy más üzemeltetőnek átadja és az építkezést fizeti.A beruházót gyakran megrendelőnek, vagy építtetőnek szoktuk nevezni. Beruházónak azt az intézményt, költségvetési szervet, magántársaságot, magánszemélyt stb. nevezzük, amely megbízást, megrendelést ad új létesítmények létrehozására, meglévő építmények megsemmisítésére, részleges vagy teljes újraépítésére, építmények korszerűsítésére, átalakítására.

2013. június 8., szombat

a kivitelezésben résztvevő személyek - tervező

Az épület megvalósulásában különböző személyek, illetve csoportok vesznek részt, amelyek mindegyikének megvan a saját szerepe. A tervezők az építmény koncepcióját, formáját, jellegét megadva készítik el a terveket.
Tervezőnek azt az intézetet, magántársaságot, magánszemélyt, szövetkezetet, stb. nevezzük, amely az építtető megbízása alapján, az építkezés megvalósulásához szükséges műszaki terveket, költségvetéseket, műszaki leírásokat, egyéb mellékleteket készíti el, az érvényes jogszabályok, hatósági előírások, szabványok alapján és azt az érdekelt szervekkel és a kivitelezővel egyezteti, valamint az építtetővel jóváhagyatja.

2013. május 1., szerda

építményekkel szemben támasztott esztétikai követelmények

Az esztétikai követelmények a következők:

jól megválasztott, arányos formai megoldások;
jól alkalmazott színek;
változatos burkolatok.

Rendkívül fontos, hogy az épület fennállásának idején az épületet használók jól érezzék magukat a belső terekben.

2013. április 7., vasárnap

építményekkel szemben támasztott gazdasági követelmények

A gazdasági követelmények a következőek:

célszerű anyagok alkalmazása;
gyors felépíthetőség;
optimális karbantartási igény;
minimális üzemeltetési költségek;
energiatakarékos anyagok és eljárások kiválasztása;
kellő kihasználtság.

Ezeket az elvárásokat mindig az igények figyelembevételével kell (optimálisan) megválasztani! A mai beruházások során a gazdasági, gazdaságossági követelmények sokszor befolyásolják, meghatározzák a műszaki tartalmat.

2013. március 10., vasárnap

építményekkel szemben támasztott műszaki követelmények

A műszaki követelmények a következőek:
kellő teherbírás;
megfelelő állékonyság;
jó víz záróság;
jó hőszigetelő-képesség;
kellő szilárdság;
vízhatlanság;
jó hótárolás;
kis önsúly.
Az épületeinket a műszaki követelmények figyelembevételével kell megtervezni,a szükséges anyagokat pedig úgy kell kiválasztani, hogy megfeleljenek az elvárásainknak. Meg kell jegyeznünk azt a rendkívül fontos tényt, hogy a tervezés és az anyagok kiválasztásának műszaki helyessége döntően fontos az építmény későbbi sorsának szempontjából. A rosszul megtervezett épületrészek, kiválasztott anyagok a későbbiekben megbosszulják az építő vagy építtető hanyagságát.

2013. február 17., vasárnap

építményeket érő járulékos hatások

A járulékos hatások szintén igénybe veszik az épületszerkezeteket és alakváltozásokat okoznak. Ilyen hatás például a hőtágulás, a zsugorodás, a lassú alakváltozás, amely a tartós terhelés hatására jön létre. Az alakváltozások mérése, illetve nyomon követése nehéz feladat, hiszen az alakváltozások mértékét milliméterekben lehet csak mérni. Általában a szerkezetek szemmel látható alakváltozása felületi repedések formájában jelenik meg a vakolaton vagy a szerkezetek egyéb felületein. A szerkezeti megoldások kialakításánál ezért mindig gondolni kell a mozgási hézagok kialakítására.

2013. január 26., szombat

építményeket érő esetleges terhek

Az esetleges terhek nem állandó jellegűek, részben vagy egészben, tartósan vagy rövid ideig fejtik ki hatásukat. Okozhatnak rázkódást, rezgéseket vagy lengéseket. Lehetnek esetleg rendkívüli terhek, amelyek csak rendkívüli események következményeként működnek(földrengés, háború).
 Az esetleges terhek lehetnek:
 - hasznos terhek;
 - meteorológiai terhek;
 - rendkívüli terhek.

Hasznos tehernek nevezzük azokat az erőhatásokat, amelyek az épület rendeltetésszerű használata során keletkeznek (emberek, berendezések terhei).

A meteorológiai terhekhez soroljuk a hó és a szél hatásait. A szél nyomást gyakorol az építményekre az egyik oldalon és szívóhatást vált ki a másik oldalon. A nyomás nagysága függ a szél irányától és annak erősségétől, illetve a terep adottságaitól. A hó az épületek tető-szerkezetét terheli, a terhelés nagysága a tető meredekségétől függ.

A rendkívüli terhek között olyan hatásokat találunk, amelyek csak rendkívüli esemény bekövetkezésekor terhelik az építményt. Ilyen a földrengés, robbantás, stb.

2013. január 5., szombat

építményeket érő állandó terhek

Az állandó terhek az épületszerkezetet addig terhelik, amíg az tönkre nem megy. Az állandó terhek a következők lehetnek:
- a teherhordó szerkezet önsúlya;
- a teherhordó szerkezetet terhelő egyéb terhek (ide tartoznak a nem teherhordó szerkezetek önsúlyai)
- a talajellenállás,a földnyomás;
- a víznyomás.
A képen egy magastetős lakóépület látható. Felülről lefelé haladva láthatjuk, hogy a legfelső födémet a tetőszerkezet saját súlya, a fedés súlya, a hó és a szél terheli. Ezeket a terheket a főfalak saját súlyukkal, a födémek súlyával, továbbá a födémekre eső rendeltetés szerinti hasznos teherrel együtt közvetítik az alapokra. Az alapok ezt a terhet saját súlyukkal megnövelve a talajnak adják át.