építményeket érő esetleges terhek

Az esetleges terhek nem állandó jellegűek, részben vagy egészben, tartósan vagy rövid ideig fejtik ki hatásukat. Okozhatnak rázkódást, rezgéseket vagy lengéseket. Lehetnek esetleg rendkívüli terhek, amelyek csak rendkívüli események következményeként működnek(földrengés, háború).
 Az esetleges terhek lehetnek:
 - hasznos terhek;
 - meteorológiai terhek;
 - rendkívüli terhek.

Hasznos tehernek nevezzük azokat az erőhatásokat, amelyek az épület rendeltetésszerű használata során keletkeznek (emberek, berendezések terhei).

A meteorológiai terhekhez soroljuk a hó és a szél hatásait. A szél nyomást gyakorol az építményekre az egyik oldalon és szívóhatást vált ki a másik oldalon. A nyomás nagysága függ a szél irányától és annak erősségétől, illetve a terep adottságaitól. A hó az épületek tető-szerkezetét terheli, a terhelés nagysága a tető meredekségétől függ.

A rendkívüli terhek között olyan hatásokat találunk, amelyek csak rendkívüli esemény bekövetkezésekor terhelik az építményt. Ilyen a földrengés, robbantás, stb.

építményeket érő állandó terhek

Az állandó terhek az épületszerkezetet addig terhelik, amíg az tönkre nem megy. Az állandó terhek a következők lehetnek:
- a teherhordó szerkezet önsúlya;
- a teherhordó szerkezetet terhelő egyéb terhek (ide tartoznak a nem teherhordó szerkezetek önsúlyai)
- a talajellenállás,a földnyomás;
- a víznyomás.
A képen egy magastetős lakóépület látható. Felülről lefelé haladva láthatjuk, hogy a legfelső födémet a tetőszerkezet saját súlya, a fedés súlya, a hó és a szél terheli. Ezeket a terheket a főfalak saját súlyukkal, a födémek súlyával, továbbá a födémekre eső rendeltetés szerinti hasznos teherrel együtt közvetítik az alapokra. Az alapok ezt a terhet saját súlyukkal megnövelve a talajnak adják át.