A szintezés elve és menete - 1. rész

A szintezés során tulajdonképpen egy
vízszintes síkot állítunk elő, amelyet a távcső
irányvonala, a vízszintes szál határoz meg.
A pontosan beállított műszerrel lehet csak
méréseket végezni.
A mérés első lépéseként a két vizsgálni
kívánt pont között félúton felállítjuk a
kinyitott, biztos helyzetű állványra helyezett
szintezőműszert (2.14. ábra). Ezt követően
az egyik pontra állítjuk a szintezőlécet
és leolvassuk a vízszintes iránnyal metszett
értéket, mm pontossággal. A kapott értékeket
jegyzőkönyvbe kell vezetni. (A Föld
geoid alakja miatt a műszer által kijelölt vízszintest kb. 100 méter vízszintes távolságon belül
tekintjük párhuzamosnak a szintfelülettel.) A mérést elvégezzük a másik ponton is és szintén
jegyzőkönyvbe írjuk. Minden leolvasás előtt ellenőrizzük, hogy a szintezőlibelIa buborékja
nem mozdult-e el a mérés közben. A leolvasások különbségét képezve kapjuk a két pont
egymáshoz viszonyított relatív magasságkülönbségét.

A szintezés eszközei

Nagy pontosságot igénylő, vagy
nagyobb területek szintezéséhez,
illetve a vízszintes síkok kijelölésére
szintezőműszert (2.13. ábra)
és szintezőlécet használunk.
A műszer két fő részből áll; a műszertalpból
és a talpra csavarozott nagy pontosságú
távcsőből. Fő jellemzője, hogy a távcső
csak állótengely körül forgatható, függőleges értelemben csak annyit fordul el, hogy
a tengely pontosan vízszintbe állítható legyen. Megjegyezzük, hogy a mai, korszerű szintezőműszereknél az irányvonalat önbeálló szerkezet teszi vízszintessé, hogy ha az állótengely közel függőleges. Az ilyen műszert önbeálló, vagy kompenzátoros szintezőműszernek nevezzük. A
szintezőlibellás műszereket védjük a napsugárzástól, különben a mérés pontatlan lehet!
A műszer tartozéka a centiméter, fél centiméter vagy milliméter beosztású szintezőléc is.
Használat közben a műszer vízszintbe és függőlegesbe állított tengelyei teszik lehetővé az
azonos szintek meghatározását a szintezőléc segítségéve!. A léc különböző helyekre történő
ráállásával a kívánt magasságok meghatározhatók.

Magassági mérés - relatív magasság

A relatív magasság két pontnak egymáshoz viszonyított szintbeli eltérése, mely egyenlő
a két pont abszolút magasságának különbségével. Az épületen belüli magassági alappontnak
rendszerint a főbejárat előtti végleges járdaszintet, vagy a földszinti padlóvonal magasságát
szoktuk megadni. Ezt a magasságot kezdőszintnek nevezzük, jelölése: ±0,00. A + kezdőszintnek
meg kell adni az abszolút magasságát is, pl. 84,61 m Af. A további magasság kitűzését
legegyszerűbben ettől a kezdőszinttől végzik. Például ha az első emeleti födém zsaluzási szintje
+2,63 m, akkor az azt jelenti, hogy a kezdőszint felett 2,63 m-re kell a zsaluzást elkészíteni.
A zsaluzási szintnek abszolút magassága is van, példánkban: 84,61 + 2,63 = 87,24 m Af.
A kitűzött pontok megvédéséről a kivitelezőnek kell gondoskodnia.