építményekkel szemben támasztott műszaki követelmények

A műszaki követelmények a következőek:
kellő teherbírás;
megfelelő állékonyság;
jó víz záróság;
jó hőszigetelő-képesség;
kellő szilárdság;
vízhatlanság;
jó hótárolás;
kis önsúly.
Az épületeinket a műszaki követelmények figyelembevételével kell megtervezni,a szükséges anyagokat pedig úgy kell kiválasztani, hogy megfeleljenek az elvárásainknak. Meg kell jegyeznünk azt a rendkívül fontos tényt, hogy a tervezés és az anyagok kiválasztásának műszaki helyessége döntően fontos az építmény későbbi sorsának szempontjából. A rosszul megtervezett épületrészek, kiválasztott anyagok a későbbiekben megbosszulják az építő vagy építtető hanyagságát.

építményeket érő járulékos hatások

A járulékos hatások szintén igénybe veszik az épületszerkezeteket és alakváltozásokat okoznak. Ilyen hatás például a hőtágulás, a zsugorodás, a lassú alakváltozás, amely a tartós terhelés hatására jön létre. Az alakváltozások mérése, illetve nyomon követése nehéz feladat, hiszen az alakváltozások mértékét milliméterekben lehet csak mérni. Általában a szerkezetek szemmel látható alakváltozása felületi repedések formájában jelenik meg a vakolaton vagy a szerkezetek egyéb felületein. A szerkezeti megoldások kialakításánál ezért mindig gondolni kell a mozgási hézagok kialakítására.

építményeket érő esetleges terhek

Az esetleges terhek nem állandó jellegűek, részben vagy egészben, tartósan vagy rövid ideig fejtik ki hatásukat. Okozhatnak rázkódást, rezgéseket vagy lengéseket. Lehetnek esetleg rendkívüli terhek, amelyek csak rendkívüli események következményeként működnek(földrengés, háború).
 Az esetleges terhek lehetnek:
 - hasznos terhek;
 - meteorológiai terhek;
 - rendkívüli terhek.

Hasznos tehernek nevezzük azokat az erőhatásokat, amelyek az épület rendeltetésszerű használata során keletkeznek (emberek, berendezések terhei).

A meteorológiai terhekhez soroljuk a hó és a szél hatásait. A szél nyomást gyakorol az építményekre az egyik oldalon és szívóhatást vált ki a másik oldalon. A nyomás nagysága függ a szél irányától és annak erősségétől, illetve a terep adottságaitól. A hó az épületek tető-szerkezetét terheli, a terhelés nagysága a tető meredekségétől függ.

A rendkívüli terhek között olyan hatásokat találunk, amelyek csak rendkívüli esemény bekövetkezésekor terhelik az építményt. Ilyen a földrengés, robbantás, stb.

építményeket érő állandó terhek

Az állandó terhek az épületszerkezetet addig terhelik, amíg az tönkre nem megy. Az állandó terhek a következők lehetnek:
- a teherhordó szerkezet önsúlya;
- a teherhordó szerkezetet terhelő egyéb terhek (ide tartoznak a nem teherhordó szerkezetek önsúlyai)
- a talajellenállás,a földnyomás;
- a víznyomás.
A képen egy magastetős lakóépület látható. Felülről lefelé haladva láthatjuk, hogy a legfelső födémet a tetőszerkezet saját súlya, a fedés súlya, a hó és a szél terheli. Ezeket a terheket a főfalak saját súlyukkal, a födémek súlyával, továbbá a födémekre eső rendeltetés szerinti hasznos teherrel együtt közvetítik az alapokra. Az alapok ezt a terhet saját súlyukkal megnövelve a talajnak adják át.

elmélet - épületszerkezet elkészítés szerint

Az épületszerkezetek elkészítésénél megkülönböztethetünk végleges és ideiglenes szerkezeteket.

A végleges épületszerkezetek az elkészítendő épület részévé válnak és annak fennállásáig funkcionálnak. Ezek anyagait úgy kell megválasztani, hogy azok élettartama lehetőleg egyezzen az építmény élettartamával.

Az ideiglenes jellegű szerkezetek nem vállnak az épületek részévé, de a végleges szerkezetek elkészítése nélkülük nem lehetséges. A monolitikus szerkezetek zsaluzataira például csak addig van szükség amíg a beton idővel eléri a szükséges szilárdságát. Az állványok, a földmunkáknál alkalmazott dúcolatok szintén ideiglenesen összeszerelt szerkezetek, mert a munkálatok elvégzése után nincs szükség rájuk, elbontásra kerülnek.