az építési helyszín - 1.rész

Az építési munkák sajátosságainak megfelelően az építőipar legtöbb termelő helye ideiglenes. Ez azt jelenti, hogy az építkezés befejezése után a teljes kivitelező egység elvonul az új létesítmény színhelyére. Ebből adódóan az építő tevékenység nem állít elő sorozattermékeket, az építmény értékesítési módja is eltér a sorozattermékekre jellemzőktől, hiszen az építmények többsége megrendelésre készül. Az építéshez szükséges alapanyagokat mindig máshonnan (mivel minden épület más jellegű, ezért mindig más anyagokra is van szükség) kell a helyszínre szállítani. Az új építési munkahelyen olyan körülményeket kell teremteni, hogy ott a munkavégzés zavartalan legyen. A létesítmény nagyságának megfelelően természetesen változhat az építési helyszín kialakítása, hiszen egy ipari épület felépítéséhez más feltételekre van szükség, mint egy társasház megépítéséhez. Az építésszervezés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyekkel a gazdaságos építést térben és időben megszervezik.

a kivitelezés sorrendje - 2.rész

Amennyiben a falazás közben nem építették be a nyílászáró szerkezeteket, úgy ezután ez következik. Az épület belső terében el kell készíteni a gépészeti berendezések alapvezetékeit. Ez azt jelenti, hogy a villany, a víz, a fűtés, a szennyvíz stb. számára ki kell építeni azt a hálózatot, amelyen keresztül az épület kiszolgálása megtörténhet. A nyomáspróbák után elkezdődhet a belső terek vakolása. Ez a munkafolyamat nehéz és hosszadalmas; sok türelmet igénylő munkát jelent. Avakolatok és a burkolatok látszó felületek lesznek, ezért ezekre a munkákra nagy figyelmet kell fordítani. A sima falfelületű és megfelelő aljzattal rendelkező helyiségekben megkezdődhetnek a vakolás után a burkoló munkák. A burkolás során a hidegpadlókat és a csempézést kell elkészíteni. A sima falfelületeken és a nyílászáró szerkezeteken el lehet kezdeni a festést és a mázolást (a falon a tapéta burkolatokat). A késznek látszó belső térben használhatóvá kell tenni a gépészeti berendezéseket, azaz el kell végezni a szerelvényezést. Ilyenkor kerülnek helyükre a radiátorok és a csaptelepek, felszerelik a villanykapcsolókat és a gázüzemű berendezéseket. A parkettázás és más faanyagú burkolatok készítése csak a belső szakipari munkák után következhetnek. Megfelelő időjárás esetén be lehet vakoini kívülről az épületet, el lehet készíteni a járdákat és a szükséges tereprendezést is. Az utolsó munkafázis mindig a takarítás és az esetleges hiánypótlás, amellyel véglegesen alkalmassá tehetjük az építményt emberi tartózkodásra.

a kivitelezés sorrendje - 1.rész

A sorrend szerint először a földkiemelést kell elvégezni. Ez nemcsak az alapárok kiemelését jelenti, hanem a megelőző földmunkákat is, a humusz leszedéssel együtt. A munkavégzés kézi erővel vagy gépekkel végezhető. Az alapozás gyakorlatilag nagy tömegű betonozási munkát jelent a szükséges ács munkákkal együtt. Az alapozás után a kőműves munkák következnek, melyek az építkezés leglátványosabb részét jelentik, hiszen a nedvesség elleni szigetelés után a falszerkezetek gyorsan elérik a kívánt magasságot. A kőműves munkák részeként elkészülnek az áthidalások, és sor kerül az épület vízszintes térlefedésére, a födémszerkezet megépítésére is. A tető típusától függően vagy az ácsmunkák és a tetőfedés, vagy pedig a szigetelési (lapos tetőnél) munkák következnek. Az épület védetté válása (eső elleni) esetén megkezdődhetnek a belső munkálatok. A belső munkálatok a belső térosztással, a válaszfalak elkészítésével, az aljzat szigetelésével, és az ezzel kapcsolatos hőszigetelés i munkákkal folytatódnak.

kivitelezési munkák

A kivitelezési munkák áttekintéséhez nézzünk meg egy olyan táblázatot , amely összefoglalja az elvégzendő munkákat. A százalékos értékek természetesen tájékoztató jellegűek, de nagyságrendileg bemutatják az arányokat. A különböző építkezéseken a felsorolt arányok eltérőek lehetnek. Az építési anyagok árai is változnak, ami különösen a hosszabb időtartamú építkezéseknél okozhat eltéréseket. Sokszor beépítés közben derül ki egy anyagról, hogy alkalmatlan az adott szerkezet elkészítésére. Ilyenkor másik, megfelelő tulajdonságú anyagot kell keresni. Az építési munkák ütemezés e közben is történhetnek csúszás ok, például az időjárás kedvezőtlen hatása, vagy anyaghiány miatt. Az építési mód és a gépesítettség függvényében is lehetnek eltérések a feltüntetett értékektől. illetve arányoktól.

A táblázat első oszlopában a szakmunka szerinti felsorolás, míg a második oszlopban a teljes építési költséghez viszonyított százalékos nagyságrend található. A nyers, tető alá hozott épület százalékos nagyságrendjét olvashatjuk le a tetőfedés utáni sorban. Ez az érték 47%-os nagyságrendet mutat, tehát az építési költségek majdnem felét.
A belső munkák nagyságrendje 53%.
A harmadik és negyedik oszlop az anyagköltség és a szak-, illetve segédmunka arányát mutatja be.
A két oszlop összege mindig 100%-ot ad ki.

az építési munkák csoportjai

Az építési (kivitelezési) munkákat három nagy csoportra oszthatjuk:














alépítményi munkák: ide tartoznak földmunkák és az alapozási munkák

felépítményi munkák: a tulajdonképpeni szerkezetépítés tartozik ide a tető fedés elkészültéig (a csapadék már nem tehet kárt az épület belső terében)

befejező munkák: az összes, épületet komfortossá tevő szakipari munka ide tartozik.