2019. március 22., péntek

A szögek meghatározása - 1.rész

A szögek kitűzésére a dioptrát, a
szögtükröt és a szögprizmát, valamint
a teodolitot is alkalmazhatjuk.
A dioptra (2.15. ábra) a legáltalánosabban ismert kitűzőeszköz. egyenesek és állandó
szögek kitűzésére alkalmas. Kevésbé pontos és kb. 50 m távolságig használható, de nagyobb
szintkűlönbségű terepen az optikai szög kitűző műszereknél könnyebben használható.
2.15. Ábra: Dioptra
Az egyszerű dioptra egy talplemez két végén, egymással szemben elhelyezkedő lemezből
áll.
A lemezek egyikén a 0,5 mm széles rés az ún.szemrés vagy irányrés, a másikon pedig
szélesebb (néhány mm) nyílás van kialakítva. Utóbbi közepéri egy függőleges irányszál helyezkedik
el. A keskeny szemrés felől átnézve a viszonylagosan széles látómezőben - az irányszál
segítségével - könnyen beirányozható a kitűző rúd.

2019. március 4., hétfő

A szintezés elve és menete - 2. rész

Az adott pont abszolút magasságának meghatározásához az egész országot behálózó,
különböző rendű alappont hálózatot használhatjuk fel.

A különböző rendű alappontok magassági,
valamint szélességi és hosszúsági
koordinátái ismertek. Egy új tereppont
kiméréséhez így a szintezést egy ismert
alappontról kell kezdenünk. A folyamatos
előre-hátra mérések sorozatával a távolabb
lévő pontok abszolút magassága is meghatározható.
A fentiekből következik, hogy a térképeken,
szintezéseknél a szintvonalak az azonos
tengerszint feletti magasságban (pl. 300 m
Af) található pontokat összekötő görbék.

2019. január 23., szerda

A szintezés elve és menete - 1. rész

A szintezés során tulajdonképpen egy
vízszintes síkot állítunk elő, amelyet a távcső
irányvonala, a vízszintes szál határoz meg.
A pontosan beállított műszerrel lehet csak
méréseket végezni.
A mérés első lépéseként a két vizsgálni
kívánt pont között félúton felállítjuk a
kinyitott, biztos helyzetű állványra helyezett
szintezőműszert (2.14. ábra). Ezt követően
az egyik pontra állítjuk a szintezőlécet
és leolvassuk a vízszintes iránnyal metszett
értéket, mm pontossággal. A kapott értékeket
jegyzőkönyvbe kell vezetni. (A Föld
geoid alakja miatt a műszer által kijelölt vízszintest kb. 100 méter vízszintes távolságon belül
tekintjük párhuzamosnak a szintfelülettel.) A mérést elvégezzük a másik ponton is és szintén
jegyzőkönyvbe írjuk. Minden leolvasás előtt ellenőrizzük, hogy a szintezőlibelIa buborékja
nem mozdult-e el a mérés közben. A leolvasások különbségét képezve kapjuk a két pont
egymáshoz viszonyított relatív magasságkülönbségét.



2019. január 12., szombat

A szintezés eszközei

Nagy pontosságot igénylő, vagy
nagyobb területek szintezéséhez,
illetve a vízszintes síkok kijelölésére
szintezőműszert (2.13. ábra)
és szintezőlécet használunk.
A műszer két fő részből áll; a műszertalpból
és a talpra csavarozott nagy pontosságú
távcsőből. Fő jellemzője, hogy a távcső
csak állótengely körül forgatható, függőleges értelemben csak annyit fordul el, hogy
a tengely pontosan vízszintbe állítható legyen. Megjegyezzük, hogy a mai, korszerű szintezőműszereknél az irányvonalat önbeálló szerkezet teszi vízszintessé, hogy ha az állótengely közel függőleges. Az ilyen műszert önbeálló, vagy kompenzátoros szintezőműszernek nevezzük. A
szintezőlibellás műszereket védjük a napsugárzástól, különben a mérés pontatlan lehet!
A műszer tartozéka a centiméter, fél centiméter vagy milliméter beosztású szintezőléc is.
Használat közben a műszer vízszintbe és függőlegesbe állított tengelyei teszik lehetővé az
azonos szintek meghatározását a szintezőléc segítségéve!. A léc különböző helyekre történő
ráállásával a kívánt magasságok meghatározhatók.

2019. január 2., szerda

Magassági mérés - relatív magasság

A relatív magasság két pontnak egymáshoz viszonyított szintbeli eltérése, mely egyenlő
a két pont abszolút magasságának különbségével. Az épületen belüli magassági alappontnak
rendszerint a főbejárat előtti végleges járdaszintet, vagy a földszinti padlóvonal magasságát
szoktuk megadni. Ezt a magasságot kezdőszintnek nevezzük, jelölése: ±0,00. A + kezdőszintnek
meg kell adni az abszolút magasságát is, pl. 84,61 m Af. A további magasság kitűzését
legegyszerűbben ettől a kezdőszinttől végzik. Például ha az első emeleti födém zsaluzási szintje
+2,63 m, akkor az azt jelenti, hogy a kezdőszint felett 2,63 m-re kell a zsaluzást elkészíteni.
A zsaluzási szintnek abszolút magassága is van, példánkban: 84,61 + 2,63 = 87,24 m Af.
A kitűzött pontok megvédéséről a kivitelezőnek kell gondoskodnia.