a kitűzés - a függőbe és vízszintbe állítás eszközei

A geodéziai mérések és a kitűzés során rendkívül fontos a függőleges és vízszintes irányok pontos beállítása. Ennek elmulasztása, vagy elrontása ugyanis a mérést jelentősen befolyásolhatja. Így a következőkben a leggyakrabban használt ilyen eszközöket mutatjuk be.

A függőt a függőleges irány kitűzésére, pontok levetítésére használjuk.
A függő (2.4. ábra) egy hosszú, zsinórból és egy hengeresre vagy kúposra esztergált fém
rúdból áll. Aszerkezetek kitűzésénél (falak, nyílászárók stb.) az eszközt a talaj felé függesztve
mindig a függőleges irányt adja meg. A zsinór a föld középpontja felé mutat, így ehhez viszonyíthatjuk a szerkezetek helyzetét.

A libellát (2.5. ábra) közismertebb nevén vízmértéket egyenesek és síkok vízszintes és függőleges kitűzésére használjuk.

a kitűzés - jelölő eszközök

A kitűzött pontok megjelöléséhez földbe vert karót, cöveket, jelölőrudat
vagy lécet használhatunk (2.3. ábra). A jelölő eszközök anyaga általában valamilyen
keményfa. A jelölő rudak végén köracél hegy található, a hosszméretük 15. 20. 25. 30,
40, 50, 60 cm lehet. Gyakori a kő vagy betonhasáb jelölés is. Ezeken karcolással jelölhet jük
ki a pontok helyét.

Az egyenesek kitűzésénél gyakori segédeszköz a kitűzőrúd. A kitűzőrúd 2,00-3,00 m
hosszú kör vagy háromszög keresztmetszetű, faanyagú rúd, amelyet 20 cm-es távolságokban
piros-fehér színűre festenek. Végükön acélsaru található, amelynek segítségével könnyen
a talajba szúrhatók. A kitűzőrudak pontok megjelölésére szolgálnak. Jelölő eszköz lehet még a
falicsap, az acélszegecs, és a pontjelző gúla is.

A kitűzés - geodéziai felmérések

Az épületek kitűzéséhez szükséges geodéziai méréseket két nagy csoportba sorolhatjuk.
Az elsőbe tartoznak a vízszintes mérések, melyek célja a föld felületén
levő telkek, épületek stb. vízszintes vetületének a meghatározása.
Vízszintes mérésnél a pont helyzetét a vízszintes síkon határozzuk meg azon elv felhasználásával, hogy a vízszintes síkban bármely pontot a rajta keresztülmenő függőleges egyenes határoz meg.

A másik csoportba a magasságmérések tartoznak, amelyekkel a pontok magasságkülönbségét, és tengerszint feletti magasságát, illetve egymáshoz viszonyított helyzetét határozhatjuk meg.

A kétféle mérést néha külön, néha együtt hajtjuk végre. Az épület kitűzése során az
építmény jellegzetes pontjait határozzuk meg vízszintes és függőleges értelemben. A vízszintes
kitűzést alaprajzok (2.l/a. ábra), a függőleges kitűzést pedig metszetek (2.l/b.
ábra) alapján lehet elvégezni. Az épületek helyét a terepen a főbb sarokpontok (2.2.
ábra) és a magassági fix pont kitűzésével kell rögzíteni.
A kitűzés az épület szerkezeteinek helyét, terjedelmét és alakját kijelölő pontok, egyenesek
és szögek meghatározásából áll.