Magassági mérés - abszolút magasság

A geodéziai mérések másik nagy csoportját képezik a magasságmérések,
amelyeknél a pontok egymáshoz viszonyított helyzetét függőleges vonalon
határozzuk meg.

A magasságmérések során abszolút magasságnak nevezzük a tengerszinttől (Balti, vagy
Adriai-tenger), mint alapoktól mért magasságot. Jelölése pl. 105,23 m Bf, jelentése 105,23 m
Balti alapszint felett. Az Adriai alapsík 674,7 mm-rel mélyebben helyezkedik el a Balti alapsíknál.
Ezért az Adriai magasság (jele: Af) számértéke 674,7 mm-rel nagyobb, mint a Balti
magasság számértéke, vagyis példánkban 105,9047 m Af. Hazánkban korábban a kezdőfelület
az Adriai-tenger szintje volt, napjainkban a Balti tenger szintjéhez viszonyítunk. A abszolút
magassági értékek különböző alappont hálózatok szerint térképeken rendelkezésünkre állnak.
Vagyis pl. egy padlószint abszolút magasságának meghatározásakor csak a legközelebbi alappontot
kell megtalálnunk, és onnan elvégezni a szintezést, relatív magasságmérés!.

a kitűzés - a függőbe és vízszintbe állítás eszközei 7.rész Tahiméteres mérés

A képletben c és kértékét

minden műszerhez megadják,

L pedig a lécről a felső és alsó

vízszintes szálon leolvasott [2 és

II értékek különbsége. (Megjegyezzük,

hogy az újabb műszereknél

c = O).

A mérendő távolságok kezdőés

végpont jai között azonban

gyakran jelentős a magasságkülönbség,

ilyenkor a távcső irányvonala

nem vízszintes, hanem

azzal a szöget zár be, amelyet

a műszerről le tudunk olvasni.

A szög ismeretében a vízszintes

vetületi távolság:

tv = c x cosa + k x L c cos2Ł.

a kitűzés - a függőbe és vízszintbe állítás eszközei 6.rész Tahiméteres mérés

Az említett eszközökkel való hosszmérés akadálymentes, sík terepen könnyen elvégezhető, azonban egyenetlen, vagy lejtős terepen más módszert kell alkalmazni.
Az egyik lehetőség két pont közötti távolság hosszmérés nélküli meghatározására a tahiméterrel való mérés, vagy tahimetrálás.
Ehhez a tahi méter lécre és tahiméter műszerre van szükség. A tahiméterléc fából, vagy műanyagból készülő, 4 m hosszú, csuklósan összehajtható léc. A lécet a két oldalán lévő fogantyúval kell függőlegesen tartani. A függőlegest a lécen található libellávallehet beállítani. A legegyszerűbb, állandó száltávolságú tahiméter távcsövébe tekintve egy függőleges és három vízszintes szálat látunk (2.10. ábra). A vízszintes szálak egymástól egyenlő távolságra helyezkednek el. A mérés elvi alapjai fizikai és matematikai összefüggéseken alapszanak, melyekből levezethető, hogyha a tahiméter irányszála vízszintes, akkor a vízszintes to távolság:
to = c + k x L.

a kitűzés - a függőbe és vízszintbe állítás eszközei - 5.rész Mérőszalag

A földmérési munka leggyakrabban előforduló feladata két pont közötti legrövidebb távolság (egyenes) meghatározása. A távolságot meghatározhatjuk közvetlen méréssel, ekkor hosszmérésről beszélünk.
Amikor olyan elemeket mérünk, amelyekből számítani lehet a távolságot, akkor távmérésről beszélünk.
Kisebb távolságok mérésére 1,00-2,00 m hosszú léceket, összehajtható mérővesszőt  vagy kisebb mérőszalagot használhatunk (2.9.ábra).

Ezek ún. végérintős mérőeszközök, ami alatt azt értjük, hogy amérés során mindig a mérőeszköz végét illesztjük a kiindulási ponthoz. A centiméter és milliméter osztású eszközökről egyértelműen leolvasható a távolság. Nagyobb távolságok mérésére 4,00-5,00 m hosszú mérőléceket is alkalmazhatunk.
A mérőlécen kívül használhatunk még acélból, vagy műanyagból készített 20-30 m hosszú, mind a két oldalán számozott mérőszalagokat is. A mérőszalagok bizonyos mértékű belógása a szalag megfeszítésével lehetne kiküszöbölhető. A túlfeszítés azonban megnyúlást okozhat, így inkább megengedett a mérendő távolsághoz viszonyított kis belógás.

a kitűzés - a függőbe és vízszintbe állítás eszközei - 4.rész T alakú nézőkereszt

Különösen tereprendezéskor szükséges, a kisebb távolságokban levő pontok magasságkülönbségének meghatározására használható T alakú (2.8. ábra) nézőkereszt. Egy készlet három darabból áll. A nézőkeresztek 10 cm vastagságú, gyalult deszkából vannak összeszögelve T alakúra. Összmagasságuk kb. 1,00 m, vízszintes száruk 0,50 m. Ezek segítségével két pont közé egy harmadikat a következő módon iktatunk be: nézőkereszttel az ismert pontok fölé állva, a harmadikat a keresett pont fölött le- vagy felfelé mozgatva addig igazít juk, amíg összenézve a három nézőkereszt felső vízszintes szára egy síkot alkot.

a kitűzés - a függőbe és vízszintbe állítás eszközei - 3.rész csöves szintező

Egyszerű és közismert eszköz a csöves szintező (2.7. ábra), amelyet egymástól nem túl nagy távolságra levő pontok, illetve vízszintes vonalak és síkok kitűzésére használnak. A csöves szintező két üvegcsövét kb. 10 m hosszú gumicső köti össze. Szintezéskor a folyadék a közlekedő edények törvénye szerint helyezkedik el. Amikor a víz szintje a két üvegcsőben megnyugszik, mindkettőben pontosan azonos magasságú lesz a vízszintje, A két csőben lévő víz egyező szintje két fix pontként használható fel valamely egyenes, vagy sík meghatározásához. Ezt az eszközt leggyakrabban a vízszintvonal felvételénél szokták használni.

a kitűzés - a függőbe és vízszintbe állítás eszközei - 2.rész kőműves vízmérték

A libella belső felületén csiszolt, zárt üvegedény (cső) van, amelyet alkohollal vagy éterrel töltenek ki úgy, hogy egy buborék maradjon benne. Az üvegcső szelvénye íves és ebben az ívben a legmagasabb helyet mindig a buborék foglalja el. Az így elkészített libellát aztán fa, fém, vagy műanyag tokba foglalják. Gyakoriak az egészen hosszú (1,00 - 2,00 m) vízmértékek is, amelyeket célszerűen használhatnak az építőipari szakemberek.

A kőműves vízmérték (2.6. ábra) tokjában egy vízszintes és egy függőleges libella van.

Mindkét libellában a középállást két fekete vonal jelzi. Ez a két vonal a buborék hosszának (kb. 8 mm) megfelelő távolságra van egymástól, és minden ablakon jól látható. A vízszintes cső buborékja három, a függőlegesé két oldalról figyelhető meg. A szerszám használatakor ügyelni kell arra, hogy a vízmérték tokjának felülete közvetlenül a szintbe állítandó pontokra vagy síkra feküdjön fel. Ezért a vízmértéket általában nem közvetlenül a szintben ellenőrizni kívánt fal- vagy más felületre, hanem közbeiktatott falazó- vagy vakolólécre fektetjük.

a kitűzés - a függőbe és vízszintbe állítás eszközei

A geodéziai mérések és a kitűzés során rendkívül fontos a függőleges és vízszintes irányok pontos beállítása. Ennek elmulasztása, vagy elrontása ugyanis a mérést jelentősen befolyásolhatja. Így a következőkben a leggyakrabban használt ilyen eszközöket mutatjuk be.

A függőt a függőleges irány kitűzésére, pontok levetítésére használjuk.
A függő (2.4. ábra) egy hosszú, zsinórból és egy hengeresre vagy kúposra esztergált fém
rúdból áll. Aszerkezetek kitűzésénél (falak, nyílászárók stb.) az eszközt a talaj felé függesztve
mindig a függőleges irányt adja meg. A zsinór a föld középpontja felé mutat, így ehhez viszonyíthatjuk a szerkezetek helyzetét.

A libellát (2.5. ábra) közismertebb nevén vízmértéket egyenesek és síkok vízszintes és függőleges kitűzésére használjuk.

a kitűzés - jelölő eszközök

A kitűzött pontok megjelöléséhez földbe vert karót, cöveket, jelölőrudat
vagy lécet használhatunk (2.3. ábra). A jelölő eszközök anyaga általában valamilyen
keményfa. A jelölő rudak végén köracél hegy található, a hosszméretük 15. 20. 25. 30,
40, 50, 60 cm lehet. Gyakori a kő vagy betonhasáb jelölés is. Ezeken karcolással jelölhet jük
ki a pontok helyét.

Az egyenesek kitűzésénél gyakori segédeszköz a kitűzőrúd. A kitűzőrúd 2,00-3,00 m
hosszú kör vagy háromszög keresztmetszetű, faanyagú rúd, amelyet 20 cm-es távolságokban
piros-fehér színűre festenek. Végükön acélsaru található, amelynek segítségével könnyen
a talajba szúrhatók. A kitűzőrudak pontok megjelölésére szolgálnak. Jelölő eszköz lehet még a
falicsap, az acélszegecs, és a pontjelző gúla is.

A kitűzés - geodéziai felmérések

Az épületek kitűzéséhez szükséges geodéziai méréseket két nagy csoportba sorolhatjuk.
Az elsőbe tartoznak a vízszintes mérések, melyek célja a föld felületén
levő telkek, épületek stb. vízszintes vetületének a meghatározása.
Vízszintes mérésnél a pont helyzetét a vízszintes síkon határozzuk meg azon elv felhasználásával, hogy a vízszintes síkban bármely pontot a rajta keresztülmenő függőleges egyenes határoz meg.

A másik csoportba a magasságmérések tartoznak, amelyekkel a pontok magasságkülönbségét, és tengerszint feletti magasságát, illetve egymáshoz viszonyított helyzetét határozhatjuk meg.

A kétféle mérést néha külön, néha együtt hajtjuk végre. Az épület kitűzése során az
építmény jellegzetes pontjait határozzuk meg vízszintes és függőleges értelemben. A vízszintes
kitűzést alaprajzok (2.l/a. ábra), a függőleges kitűzést pedig metszetek (2.l/b.
ábra) alapján lehet elvégezni. Az épületek helyét a terepen a főbb sarokpontok (2.2.
ábra) és a magassági fix pont kitűzésével kell rögzíteni.
A kitűzés az épület szerkezeteinek helyét, terjedelmét és alakját kijelölő pontok, egyenesek
és szögek meghatározásából áll.

Kérdések és feladatok - 4

11. Sorolja fel, hogy milyen segédüzemeket ismer!

a./ ..........................................................................................
b./ ..........................................................................................
e./ ..........................................................................................
d./ ..........................................................................................
e./ .........................................................................................
f./ ..........................................................................................
g./ ..........................................................................................

12. A felvonulás az építkezés első lépése. Sorolja fel azokat, az organizációs tervben felsorolt
munkavégzési folyamatokat, amelyeket a felvonulás keretében meg kell valósítani!

a./ ..............................................................................................
b./ ..............................................................................................
e./ ..............................................................................................
d./ ...............................................................................................
e./ ...................................................................................................

13. Az építések megindításakor, el kell kezdeni az építési napló vezetését. Ismertesse, hogy
mit kell tartalmaznia az építési naplónak!

.................................................................................................................
.................................................................................................................
.................................................................................................................
................................................................................................................
...............................................................................................................

Kérdések és feladatok - 3

8. Mutassa be példákkal, az egyes munkatevékenységek jellemzőit!

a./ alépítményi munkák .........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................
b./ felépítményi munkák .........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................
c./ befejező munkák: .........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................
9. Mit értünk az építés szervezés fogalmán? .........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................
10. Ismertesse a jó építési helyszín berendezésének alapelveit!
a./ ..............................................................................................
b./ ..............................................................................................
c./ ..............................................................................................
d./ ..............................................................................................
e./ ..............................................................................................
f./ ..............................................................................................
g./ ..............................................................................................

Kérdések és feladatok - 2

5. Töltse ki az alábbi táblázatot, az építményekkel szemben támasztott követelményekre
vonatkozóan!
Építményekkel szemben támasztott három fő követelmény:
1.                                                2.                                           3.
Ehhez tartoznak az alábbiak:

...............................                       ....................................             ...........................................
...............................                      .....................................             ...........................................
...............................                       ....................................             ...........................................
...............................                      .....................................             ...........................................
...............................                       ....................................             ...........................................
...............................                      ....................................               ..........................................



6. Az építőipari kivitelezésben résztvevő személyek: tervezők, beruházók, kivitelezők. Fejezze
be az alábbi meghatározásokat:
Tervezőnek nevezzük, azt az .
..............................................................................................................................................
..............................................................................................................................................
..............................................................................................................................................
Beruházónak nevezzük, azt az .
..............................................................................................................................................
..............................................................................................................................................
...............................................................................................................................................
Kivitelezőnek nevezzük, azt az .
..............................................................................................................................................
..............................................................................................................................................
..............................................................................................................................................
7. Az alábbiakban a kivitelező munkában jellemző néhány szakmát, és az azokhoz tartozó
tevékenységi köröket soroltuk fel. Párosítsa össze a megfelelő szakmát, a hozzá tartozó tevékenységi
körrel!

Szakmák:
a./ kőműves
c./ vasbeton és műkőkészítő
e./ épületburkoló
g./ tetőfedő
b./ ács-állványozó
d./ épületszigetelő
f./ szobafestő- mázoló és tapétázó
h./ kőfaragó

Tevékenységek:
1./ Elkészíti a csempe és padlóburkolatokat.
2./ Tetőszerkezetek ácsmunkáit készíti el, zsaluzatokat, állványokat épít.
3./ Avasalatokat szereli össze, illetve a műkő szerkezeteket készíti el.
4./ A terméskövet munkálja meg, az épület kő díszítő elemeit készíti el.
5./ Az építős munkák közül a szerkezetépítéssel foglalkozik, legjobban neki kell átlátnia az
egész építési folyamatot.
6./ Az épület nedvesség elleni szigetelését készíti el.
7./ A héjazatot rakja fel az ácsolt tetőszerkezetre.
8./ A külső és belső térben elvégzi a falak és nyílászárók festés ét illetve mázolását, valamint
elkészíti a tapéta burkolatokat.

Párosítások:
a./                      b./                    c./                d./               e./              f./            h ./                   h./           

Kérdések és feladatok - 1

1. Sorolja fel azokat a munkákat, amelyek az építőipar fő feladatai közé tartoznak!
a./ .
b./ ..
c./ ..
d./ .
e./ ....
f./

2. Egészítse ki, az építőipar felosztására vonatkozó meghatározásokat!
a./ A magasépítő ipart úgy jellemezhetjük, hogy az általában a föld .........................................
b./ A mélyépítő ipar a föld .........................................................................................................
illetve az úgynevezett .................................................................................................................

3. Ismertesse, hogy milyen szempontok szerint osztályozhat juk az épületszerkezeteket!
a./ ...
b./ ..
c./ .
d./ .

4. Az alábbi ábra segítségével sorolja
fel az építményeket érő terheket,
melyek helyes megnevezését írja az
ábrán feltüntetett nyilak mellé!
Az ábrán felsorolt terheket csoportosítsa
az alábbiak szerint:
a./ Állandó terhek.............................
b./ Esetleges terhek:.............................

az építőipari szállítások

Az építőipari szállítás az építkezéseken fontos tevékenység. Jelentőségét az mutatja, hogy a teljes építési költség mintegy 10-15%-a szállítási költség, ezért gazdaságos megszervezése nagyon fontos.

A szállításokat csoportosíthat juk a szállítás tárgya, jellege és módja szerint. A szállítás tárgyai lehetnek építőanyagok vagy kész épületszerkezetek, építő gépek, szerszámok, berendezések, felvonulási tartozékok (pl. lakókocsi, bódé, stb.), ömlesztett-, zsaluzási-, állványozási-, dúcolási anyagok és egyéb anyagok. A szállítás jellege lehet belső, helyi és távolsági. A szállítás módja szerint megkülönböztetünk kézi, közúti, vasúti, légi, vízi és különleges (pl. csővezeték, kötélpálya) szállítást.

A szállítás gazdaságossága több körülménytől függ, amelyeket egymással összefüggésben kell vizsgálni. Ezek a körülmények a következők:
rakodási feltételek;
a szállítandó áru hoz legalkalmasabb szállítóeszköz kiválasztása;
gazdaságos szállítási távolságok; közvetlen (pl. csak tehergépkocsival) vagy közvetett (pl. tehergépkocsi, vasút) szállítás lehetséges;
visszfuvarra lehetőség van-e.

 A körülmények gondos mérlegelése után lehet kiválasztani a legmegfelelőbb és a leggazdaságosabb szállítási módokat.

Ahhoz, hogya munkahelyen megfelelő mennyiségű anyagról gondoskodni lehessen, megfelelő számú szállítóeszközre van szükség. Egy-egy szállítóeszköz napi teljesítményét a következőképpen kapjuk meg:
meghatározzuk az egy forduló megtételéhez szükséges időt (ebbe bele kell számítani az oda és vissza út, valamint a rakodás idejét);
a fentiek ismeretében meg lehet határozni a naponkénti fordulók számát;
végül a naponkénti fordulók számából és az egyszerre elszállítható mennyiség szorzatából megkap hatjuk a naponta elszállítható építőanyag mennyiségét.

A gazdasági ügyvitel

Napi jelentést kell vezetni a gazdasági tevékenységről, a dolgozók munkabérének elszámolásáról. A napi jelentés tartalmazza a napi munka fajtáit (pl. földkiemelés, dúcolás, zsaluzás), a jelenlevő dolgozókat név szerint, valamint az időbérben, ill. teljesítményben ledolgozott órák számát.

A napi jelentésben közölni kell a távollevő, de a munkahelyi létszámban levő dolgozókat is, a távollét okának feltüntetésével.

Az anyagforgalmi naplóban az építkezésre kiérkezett, ill. az építkezésen beépített anyagokat kell nyilvántartani. Ha az anyagban valamilyen ok miatt kár keletkezik (pl. lopás, betörés, stb.), akkor erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Műszaki és gazdasági ügyviteli tevékenység

Az építések megindításakor építési napló vezetését kell elkezdeni. Az építési napló a beruházó és a kivitelező közös okmánya. Az építési naplóban rögzítik a be ruházó és a kivitelező építéssel kapcsolatos észrevételeit, benne fel kell sorolni minden olyan eseményt, amely az építkezessel kapcsolatos. 

Mellékletként csatolni kell a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyvet, a felmérési naplót, és minden olyan jegyzőkönyvet, amelyet nem az építési naplóban vettek fel.Az építési naplót mindig a munkahelyen kell tartani, vezetéséért az építésvezető, vagy a munkavezető a felelős. Az építési naplót tisztán, olvashatóan, világosan és egyértelműen kell vezetni.

A felmérési napló az elvégzett munkák részletes, esetleg magyarázó ábrákkal szemléltetett jegyzéke. A felmérési naplónak naprakész állapotban, hűen kell tükröznie az építkezés állását.

A munkahelyen munkavédelmi naplót is kell vezetni. Ebbe kell bejegyezni az előfordult baleseteket, a körülmények pontos és részletes leírásával; valamint csatolni kell a naplóhoz a balesetelhárítási oktatások jegyzőkönyvét. Azelkészült munkákat a műszaki átadás-átvételi eljáráson veszi át a beruházó. Erről szintén jegyzőkönyv készül, amelyet a rendeletekben meghatározott szervek, vállalatok, stb. képviselői írnak alá. A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzítik többek között a mennyiségi-, minőségi hibákat és kijavításuk határidejét.

A számlázásra csak a műszaki átadás-átvétel után kerülhet sor, az elvégzett munka szerint.

A kitűzés, felvonulás

A munkaterület átadás-átvétel időpontjáig általában kitűzik a telekhatárt és az épületet. Kitűzesen az építmény jellemző sarokpontjainak, fő irányainak a kijelölését értjük, magassági és vízszintes értelemben.

A felvonulás az építkezés első lépése. A felvonulás keretében valósítják meg az organizációs tervekben foglalt ideiglenes, vagy végleges építményeket. építik meg az anyagtároló helyeket, végzik el a gépek fel- és üzembe állítását, építik ki a víz- és energiahálózatot, az utakat.

A felvonulással egyidőben megkezdhetik az anyagok, szerszámok, építési berendezések helyszínre szállítását is. A munkaerő fokozatosan, mindig az igényeknek megfelelően vonul fel.

az építkezések gépesítése

Az építési munkák termelékenységének növelésére, a termék önköltségének csökkentésére, a nehéz fizikai munka kiváltására és az élőmunka ráfordítás mérséklésére az építési munkákat gépesíteni lehet.
Az adott építési feladat megoldásához többfajta gép is alkalmas lehet. Ezek közül azoknak a használata indokolt, amelyeknek a legkedvezőbb a költségkihatása. A leggazdaságosabb gépet számítások alapján választják ki. Az építés során szinte mindegyik munkaművelet más és más gépet igényel, mivel mindegyik csak adott munkafázis, meghatározott mennyiségeinél gazdaságos.

energiaellátás az építkezésen

Az építkezés megkezdése előtt fel kell mérni a szükséges energiaigényt és az energiát az illetékes energiaszolgáltató vállalattól kell igényelni. Az elektromos hálózatra való rákapcsolást az elektromos szolgáltató társaság szakemberei végzik. Az építkezések kezdetén az energia ellátást ideiglenes áramfejlesztő állomásokkal (generátorok) is meg lehet oldani. Az áramfejlesztő gépek benzin- vagy dízelmotorral működő egységek. A generátorokat áramfejlesztő gépeket a felhasználás középpontjába kell elhelyezni. Amennyiben nagyfeszültségű hálózatról kapjuk az elektromos energiát, akkor a feszültséget transzformáini kell. Az energiaforrás ismeretében kell megtervezni az elosztóhálózatot. Építkezéseinken az elektromos energiát általában faoszlopra szerelt zárt dobozból osztják el. Innen szigetelt vezetékeken jut el a fogyasztóhoz. Olyan munkaterületen, ahol nagy munkagépek mozognak, földkábeleket használnak. Az elektromos hálózat építésekor nagy figyelmet kell fordítani az elektromos vezetékek érintésvédelmére és az áramütés veszélyének elhárítására.

vízellátás az építkezésen

Az építkezésen fogyasztási, technológiai és tűzoltási célra használnak fel vizet. Az ideiglenes vízszükségletet az építkezéshez közműhálózatról, felszíni vizekből és kutakból elégíthet jük ki. Közműhálózati vízellátást az illetékes vízügyi szervekkel engedélyeztetni kell. A felvonulási területen vízaknát és fogyasztásmérő órát kell létesíteni. Felszíni vízkivétel esetén is be kell szerezni az illetékes vízügyi szervek engedélyét. Egyedileg kell megvizsgálni, hogy a víz alkalmas- e üzemi célokra, például keverési víznek. Kutakat az előzetes talajviszonyok felmérése után lehetőleg a vízfogyasztás kőzéppontjába kell helyezni. Nemcsak a vízigény kielégítéséről, hanem az építési szennyvíz elvezetéséről és elhelyezéséről is gondoskodnunk kell.

az építkezések segédüzemei - 4. rész betonüzemek

A betonüzem az építkezés betonigényét elégíti ki. A betonüzem nagyságától és helyétől függően lehet központi betongyár; építéshelyi betonüzem; munkahelyi betonüzem. A betonüzemekben kell fogadni az adalékanyagot, a cementet; rendelkezni kell vízzel,keverőgéppel és szállítóeszközzel. Ezeket úgy kell elrendezni, hogy az adalékanyag, a cement és a víz a keverőgépbe minél rövidebb úton és minél gyorsabban eljusson. A keverőgép elhelyezésekor ügyelni kell arra, hogy az közvetlenül a szállítóeszközbe (pl. mixerkocsi) üríthessen. A beton adalékanyaga a folyami- vagy bányakavics. Az adalékanyagot a keverőgép közvetlen közelében frakciókra szétbontva, osztályozva tárolják és géplapáttal juttatják a keverőgépbe. A beton másik összetevőjét, a cementet, ömlesztett állapotban, cementsilókban tárolják, ahonnan a gravitációs úton vagy sűrített levegővel jut a keverőbe. A harmadik összetevőt, a vizet nyomóvezetéken mérést követően adagolják a kavicshoz és a cementhez.

az építkezések segédüzemei - 3. rész vastelepek

A munkahelyi betonacéIt a vastelepen munkálják meg. A vastelep lehet építéshelyi és központi. Az építéshelyi vastelepet több építményből, vagy műtárgyból álló, általában nagy kiterjedésű építkezésekhez létesítik. A központi vastelepet a kivitelező cég a saját központi anyagtelepén létesíti. A vastelepen az anyagokat kézi erővel, kéziszerszámmal, gépekkel munkál hatják meg. A telepen megfelelő nagyságú hely és tér szükséges az anyagszállítás, tárolás, egyengetés, vágás, hajlítás, szerelés és a szerelt betonacél tárolására és szállítására. A vastelepen is lehet a munkálatokat gépesíteni. A gépeket a munkafolyamatok sorrendjének megfelelően kell elhelyezni. Az elkészült termékeket a felhasználás sorrendjében célszerű tárolni. A vastelep területét kb. 15-20 cm vastag kénmentes salakterítéssel vagy szilárd burkolattal kell ellátni. Gondoskodni kell a csapadékvíz elvezetéséről is.

az építkezések segédüzemei - 2. rész ácstelepek

Állványozási, zsaluzási munkák előkészítésére az építési munkahelyen ácstelepet kell létesíteni. Az ács telepen gyárt ják le az egyedi állványzatokat, zsaluelemeket és faszerkezeteket. Az ácstelepek nagyság szerint lehetnek munkahelyi, munkahelyi-központi ácstelepek.

Az ácstelepek telepítésekor a fentieken kívül lényeges szempont, hogy az anyagot lehetőség szerint a munkahely bejáratánál fogadják. Az ácstelep nyersanyaga, a fa nagy helyigényű, ezért az üzemet úgy kell kialakítani, hogy az ácstelepen belüli anyagmozgatás minél kevésbé zavarja az építési munkahely életét. Az ácstelepet továbbá úgy rendezzük be, hogya faanyag megmunkálásának folyamata a készülő épület felé irányuljon. Gondoskodni kell az anyagtárolás, a méretre vágás, a ~zabás, az összeállítás, a félkész- és készelemek tárolási helyéről. Az ácstelep nagy része fedetlen, csupán a telepített gépeket helyezzük el tető alatt. A telepet csak rendezett, sármentesített területre szabad építeni. A faanyagtároló helyen a faanyagokat fajta, minőség, hosszúság és vastagság szerint osztályozzuk és tároljuk. A lerakodást a belső anyagmozgatás meggyorsítása érdekében gépesíteni lehet. A két alkalmazott gép az autó daru és a villástargonca. A faanyagot alátétgerendára kell elhelyezni, a földtől minimum 30 cm távolságra azért, hogyafaárut szellőztessük és megóvjuk a talajnedvességtől. A deponált faanyag, az úgynevezett máglya tetejére ferde tetőt kell építeni deszkából. A máglyából máglyasorokat kell képezni oly módon, hogy 3 m széles közlekedő út kialakítása váljon lehetővé a két párhuzamos máglyasor között. Az egymás melletti depóniák között tűzrendészeti okokból egy méter széles sávot kell hagyni. Balesetvédelmi előírás, hogy gömbfa máglyák esetén a széthullás megakadályozására a máglyát támasztóoszlopokkaI kell kimerevíteni és ácskapcsokkal összekapcsolni. A használt- és hulladék faanyagot úgy kell tárolni, hogy az minőségileg és mennyiségileg felmérhető legyen. A még felhasználható faanyagot megtisztítva, szegtelenítve kell elraktározni. A már fel nem használható faanyagot le kell selejtezni és külön kell tárolni. Az anyagfeldolgozást gépesít jük. Ezért a helyszükségletet az állandó helyű gépek nagysága, a dolgozók száma és az egyidőben készítendő faelemek száma határozza meg. Az állványozó és zsaluzó elemeket az anyagtároló mellett célszerű előkészíteni és megmunkálni. Az ácstelepen a megmunkáláshoz leggyakrabban kör- vagy szalagfűrészt, gyalugépet és szalagcsiszolót használnak. A nagyobb faszerkezeteket földbe ásott gömbfa oszlopokra erősített pallóterítésen, a zsinórpadon állítják össze. Azsinórpadon az előállítandó faszerkezet előrajzoIható, leszabható és összeállítható. Az összeállítás után az egyes részeket úgy jelölik meg, hogy a szétszedés után a beépítés helyén különösebb gond nélkül újra összeállítható legyen.

A kész- és félkész árukat a beépítés sorrendjében tárolják úgy, hogya termékek közé beférjen a szállító tehergépkocsi. A kész- és félkész termékek szállítását szintén gépesíteni kell.

A gépesítés eszközei:
• autódaru;
• villás- és platóstargonca;
• valamint tehergépkocsi.

Az ácstelepen használt munkagépek elektromos energiaigényét szabványos villamos elosztó szekrényből kell biztosítani. Mivel az ácstelep fokozottan tűzveszélyes terület, ezért tűzvédelmi célból a vízvezeték-hálózatról csatlakozó helyeket kell kialakítani tűzcsapokkal.